______________________ /New%20Folder%20(3)/Bedő%20György/kereszt.jpg){kind=small}
______________________
______________________ ______________________
______________________ ______________________
A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora is megemlékezett Bedő Györgyről. Az adást a Magyar Rádió Hangtárában lehet meghallgatni. Az összeállítás 2016. május 1-én hangzott el 06:14 perckor.
______________________ ______________________
A Magyar Katolikus Rádió május 13-án este 20 órakor, Koszorúk című adásában emlékezik meg Bedő Györgyről. A szerkesztő - Liptay Katalin - vendégei: Szalai Attila és Mezei Károly.
Március 7. Aquinói Szent Tamás halálának napja, ezért döntöttünk úgy, hogy ekkor beszélgetünk fő művéről, a Summa theologiae-ről – fogalmazott köszöntőjében Deák Hedvig domonkos szerzetes, egyetemi tanár.
Szabó Ráhel domonkos nővér, egyetemi tanársegéd, a kötet fordítója mutatta be a szerzőt és művét. Bevezetőjében megjegyezte: amíg Aqiunói Szent Tamás magas, erős testalkatú férfi volt, addig az 1927-ben született Torrell atya kifejezetten pici ember, annál nagyobb lélekkel. A svájci Fribourg domonkos rendházában él, és hajlott kora ellenére ma is aktív, kiváló író és kiváló prédikátor egyben – jellemezte a fordító a francia szerzetest, megemlítve azon műveit, amelyek még magyar fordítás előtt állnak, majd áttért Aquinói Szent Tamás bemutatására.
Szent Tamást az 1300-as évek óta többször alaposan félremagyaráztak, félreértették. A 20. században olyan tekintéllyel ruházták fel, amely szinte már nyomasztóan hatott a katolikus teológusokra. Jean-Pierre Torrellt éppen ezért az a cél vezérelte, hogy emberközelbe hozza a Summát, megszabadítva a négykötetes művet az évszázadok alatt rárakódott súlytól, visszahelyezve a maga eredeti közegébe. Szent Tamás hatalmas művének alkotása közben tanított, prédikált és egyéb köteteket is írt. Több titkár segítette, akiknek párhuzamosan diktálta gondolatait. 1273. december 3-án azonban egyik napról a másikra abbahagyott minden munkát, így maradt befejezetlen a Summa – mondta Szabó Ráhel nővér, aki ennek okául két magyarázattal is szolgált. A legfőbb ok az lehet, hogy Aquinói Szent Tamás olyan mély istenélményt élt át, amelynek fényében felismerte, hogy mindaz, amit alkotott, puszta szalmaszál az Úr munkájához képest. Másrészt felfokozott munkatempója minden erőt kivett belőle.
A továbbiakban a fordító Jean-Pierre Torrell kötetén keresztül ismertette aSumma theologiae felépítését. Az első rész Istennel és az ő művével foglalkozik, a teremtéssel és a Szentháromsággal, illetve különleges emberképet rajzol meg. Szent Tamás nem azt vizsgálta, hogy az ember milyen mélyre tud süllyedni, hanem azt, milyen magasra tud emelkedni – hangsúlyozta Ráhel nővér. A második, két kötetre tagolódó rész az emberi cselekedetekről szól, bemutatva, mitől erkölcsös vagy erkölcstelen egy adott cselekedet, a hangsúlyt az erényekre, s nem a bűnökre helyezve. A harmadik, befejezetlen rész Krisztus életének misztériumaival foglalkozik. A szentségek kifejtését már barátai, titkárai és tanítványai végezték el.
Szent Tamástól megtanulhatjuk, miképp lehet mindent visszavezetni a legelső okra, amint Jean-Pierre Torrell fogalmaz: ebben áll a tudás és a bölcsesség közti különbség; a tudás ismereteket képes felhalmozni, de a bölcsesség a dolgok eredetét is képes megvilágítani – mutatott rá a fordító, hozzátéve: Aquinói Szent Tamás szintetizáló gondolkodását példázza, hogy aSumma contra gentilesben és a Summa theologiae-ben 38 ezer idézet olvasható, közülük számos pogány filozófusoktól származik.
A könyvbemutató után Deák Hedvig vezetett kerekasztal-beszélgetést Bagyinszki Ágoston ferences és Szabó Bertalan domonkos szerzetesek, egyetemi adjunktusok, valamint Bartók Tibor jezsuita, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tudományos munkatársa részvételével.
Bagyinszki Ágoston úgy fogalmazott, Jean-Pierre Torrell könyvének olvasásakor az az érzés kerítette hatalmába, mintha egy műalkotás hozzáértő elemzését tartaná a kezében. A ferences teológus kiemelte: számára mindeddig széteső questiókból, articulusokból állt össze Szent Tamás műve, amiért az nem válhatott élményszerűvé. Torrell azonban megmutatja a Summa szerkezetének belső dinamikáját.
Szabó Bertalan felelevenítette személyes emlékeit Jean-Pierre Torrellről. A toulouse-i rendtartományban több rövid előadásának lehetett hallgatója. A domonkos teológus szellemi nagyapjaként beszélt Torrell atyáról, aki egész életét Szent Tamás munkássága kutatásának s gondolatai hétköznapi nyelven való tolmácsolásának szentelte. Bertalan atya feltette a Toulouse-ban gyakorta felmerült kérdést: Minek jobb lenni: tomistának vagy Szent Tamás-inak? Az ottani professzorok többsége ez utóbbi mellett voksolt, lévén a tomisták afféle epigonok, akik saját gondolatok híján, Szent Tamáshoz nem hű módon, ideológiát igyekeznek fabrikálni.
A Summa számomra is egy-egy questiónak, kérdésnek a szintjén volt ismeretes – kapcsolódott Bartók Tibor Bagyinszki Ágoston gondolataihoz. A jezsuita teológus kulcsnak nevezte Torrell atya kötetét Aquinói Szent Tamás teológiai szempontból óriási jelentőségű művéhez. Kiemelt szerepét az is mutatja, hogy a jezsuiták Szent Tamás munkájára építették a maguk teológiáját.
Fotó: Lambert Attila
Ditzendy Attila/Magyar Kurír
Bogár László - Hol vagyon a vagyon? című könyvének bemutatója a Polgárok Háza dísztermében volt Február negyedikén.
A könyv a Kairosz Kiadó "...és mégis élünk" sorozatának 21. kötete.
A szerző, Bogár László közgazdász végkövetkeztetése szerint az „ember” nevű élőlény földi létének kritikus pontjához érkezett. Vagy képes végre szembesülni azzal, hogy mit művel, és változtat önpusztító létmódján, vagy az emberiség jelen életformájában megszűnik létezni.
A program házigazdája és beszélgetőtárs: Pásztor Zoltán, a közmédia vezető szerkesztője.
A bemutatót követően Koczor Kálmán balatonfelvidéki borász meghívja Önöket egy pohár jó borra.
A bemutatóról a fotókat itt tekinthetik meg.
A fotókat és a felvételt Sigmond Bertalan készítette.
Nyolcadik kerület, Visi utca, Polgárok háza, ez a helyszíne Bogár László „Hol vagyon a vagyon” című új kötete bemutatójának. A közönség megtöltötte a termet, néhány üres széket láttam. Pár ápolatlan, rosszarcú és alkoholszagú alak ténfereg az előtérben, a szemközti kocsmából jöttek, róluk kiderül, hogy balliberális szerkesztőségekből érkeztek, elsődleges céljuk ennek megfelelően a közönség és az elhangzottak fikázása lesz.
A házigazda szerepét a jeles újságíró, a Kossuth Rádió vezető szerkesztője, Pásztor Zoltán töltötte be, aki az elején közölte, hogy sajnos a borkóstolás elmarad, mert a pincészet vezetője megbetegedett. Nem érintett a dolog, mert kocsival érkeztem, le kellett szállítanom az est után a közelben lakó egyik családtagnak egy fürdető kádat és egy mózeskosarat.
A házigazda pár friss hír kapcsán tett fel kérdéseket Bogár Lászlónak. Például, az amerikai és olasz külügyminiszter sajtótájékoztatóján hatalmas botrány volt, mert az egyik női résztvevő Kerry külügyért azzal vádolta meg, hogy az amerikaiak hozták létre az iszlám államot. Bogár László szerint annyit bizonyosan lehet állítani, hogy az amerikaiak a „let it happen” elve alapján legalábbis hagyták megtörténni a dolgokat. A globális világhatalomnak – ha úgy tetszik, a mögötte álló valódi, láthatatlan hatalomnak - ugyanis a káosz, a rendetlenség az érdeke, ezzel próbálja a hatalmát fenntartani, amely előbb-utóbb törvényszerűen bukásra ítéltetett, hasonlóan a portugál, spanyol, francia, holland, angol hatalmakhoz, birodalmakhoz képest.
Az Egyesült Államok érdeke a minél későbbi bukás, ezért próbál káoszt okozni az Európai Unióban, Oroszországban, az iszlám világban, és igyekszik fenntartani az állandó fenyegetést, zűrzavart, nagyon érdekes, hogy az egyébként kitűnő orosz-török kapcsolatok hogyan romlottak meg egy gombnyomásra. Észak-Korea is hasonló szerepet tölt be, mint a tálibok, az Al-Kaida, elképzelhető-e, hogy a nagyhatalmak ne tudnák 48 óra alatt elsöpörni ezt az ázsiai kommunista rendszert?
Mindeközben hét és félmilliárd lakosságával a világ katasztrófa felé halad, a szubszaharai övezetben, például Csádban a demográfiai problémák megoldhatatlannak tűnnek. De Nigériában is 2100-ra a második világháború utáni harmincmilliós népességet 800, azaz nyolcszázmilliósra prognosztizálják, miközben az országban 300 millió ember is csak úgy fér el, ha szorosan egymás mellé állnak.
Ez nem bevándorlás, hanem bevándoroltatás, utalt Bogár László az Európába özönlő migránshordákra, mire az ápolatlan balliberális firkászok gúnyosan mosolyogtak. Kedvem lett volna megkérdezni tőlük, hogy polgárháború sújtotta övezetekben ki veszi meg tőlük a rommá lőtt házukat több ezer euróért, főként úgy, hogy mindenki elköltözik arról a helyről. Az előadó szerint a valódi szervezőkre azért nem derült fény, mert aki információkat ad róluk saját és családtagjai életét kockáztatja.
Ez után következett az ellopott pénz kérdése. Bogár tanár úrszámításai szerint az elmúlt harminc évben 242 milliárd dollárnyi összeget loptak ki Magyarországról off-shore paradicsomokba, a legálisan, profit és jutalék formájában kivitt összeg 350 milliárdnyira tehető. És hogy a legjobb gazdasági színvonalon élő barakkból miért jutottunk el odáig, hogy a régióban is többen megelőztek bennünket? Bogár László szerint a mindenkori magyar hatalmi elit hozta a legrosszabb döntéseket az elmúlt harminc évben.
Az előadás végén siettem leszállítani a mózeskosarat és a fürdető kádat, bár volt olyan gondolatom, hogy a kádat behozom és ideiglenesen felajánlom a balliberális média ápolatlan jelenlevőinek, akik mint jól tudjuk, évek óta sikertelenül próbálják kiforgatni a közgazdász, egyetemi oktató és publicista gondolatait.
(blogstar)
A Jel folyóirat internetes felületén kollégánk Fülöp Zsuzsanna tollából, egy páratlan cikk jelent meg.
Udvarhelyi Olivér: Freskós Gelence. Felső-Háromszék Árpád-kori Szent Imre-temploma.
Haszmann Pál
