Close
RSS

Média

Forrás: Magyar Hírlap, Szerző: Szabó Palócz Attila, Cím: A rendreutasított nemzet- 2009. június 1.

A rendreutasított nemzet A Kairosz Kiadó már több, párját ritkító könyvvel hívta fel magára a figyelmet, s valódi könyves műhelyként folyamatosan olyan kiadványokkal gazdagítja a kínálatot, amelyeket teljes joggal, túlzások nélkül nevezhetünk kuriózumoknak. Az alapító-igazgató, Bedő György 1996-ban hozta létre az Apály utcai alagsori helyiségben könyvkiadói vállalkozását, s azóta is sikeresen működteti. Mint mondja, már a kezdet kezdetén elhatározta, hogy csak olyan könyveket ad ki, amelyek szellemiségével egyetért, s a remélt üzleti haszon érdekében sem jelentet meg olyan könyveket, amelyek ellenkeznek nézeteivel. szabó palócz attila – Hogyan boldogulhat manapság egy kis könyvkiadó Magyarországon? – Összetett dolog a könyvkiadásról áltanosságban beszélni, mert amíg korábban a túlzott centralizálás nehezítette a munkát – összesen huszonhárom kiadó létezett, és volt három nagy terjesztő –, addig ma az ezret is meghaladja a kiadók száma, és több száz, különböző nagyságrendű terjesztő működik. Teljesen megváltoztak a viszonyok. Amióta a rendszerváltozásnak nevezett átalakulás megtörtént, a könyvszakmában is ugyanolyan folyamatok játszódtak le, mint például a mezőgazdaságban. A termelő, tehát ebben az esetben a kiadó, és a kereskedő közül mindig az utóbbi van a jobb helyzetben. A könyves szakmában ez azt jelenti, hogy a kereskedők csak bizományba veszik át a kiadványainkat, és csak azt fizetik ki, amit eladtak. A terjesztők tehát semmilyen kockázatot nem vállalnak, mégis, ma már nagyjából ötvenszázalékos árrést kérnek. – Milyen helyzetbe hozzák ezek a feltételek a kiadókat? – Mindez nagyon nehéz helyzetet teremt, mert túlkínálat van a piacon. A korábbi túlzott centralizálás után teljesen összehangolatlanná vált ez a terület. Minden kiadó titkolja, hogy milyen kiadványokat készít, nehogy egy másik ellopja tőle a jó ötletet. Ennek következtében pedig teljes zűrzavar van a piacon. Ez legalább annyira rossz, ha nem rosszabb, mint a korábbi helyzet volt. – Érdeke-e egy nagykereskedőnek, hogy egy kisebb példányszámú, nem is túl drága könyvet kint tartson a polcokon? – A mi esetünkben tisztességesen vesznek át könyveket a nagykereskedők, rendelnek mindenből, amit kiadunk. Néhány helyen azonban azt tapasztaljuk, hogy a vallásos könyvek iránt nem mutatnak affinitást. A Kairosz Kiadó könyveinek közel ötven százalékát pedig vallásos és teológiai munkák adják. Többször előfordul, hogy a vásárló hiába keresi a könyveinket a polcokon, s amikor megkérdezi az eladót, hogy hol találja, akkor azt a választ kapja, hogy nincs. Mi ugyanakkor tudjuk, hogy több száz példány van a keresett kötetből az érintett nagykereskedőnél. Azért kell megértőnek lennünk a terjesztőkkel szemben, mert hihetetlen túlkínálat van, a könyvek kifolynak a boltokból. A merkantilista szemlélet szerint természetesen nem az 1500 forintos könyvet fogják kiemelten propagálni, hanem, mondjuk, az öt-hatezer forintos kiadványokat. – Behatárolható témák vagy műfajok szerint, hogy melyek a jól menő, népszerű, keresett könyvek? – A népszerűség egy rettenetesen kacér dolog, sohasem lehet előre tudni, hogy melyik kiadvány lesz kelendő. A könyvkiadásban úgy működnek a dolgok, mint a kormánypolitikában: a kommunikációra nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. Aminek reklámja van, az lesz a jó könyv, aminek pedig nincs, akármilyen minőségű is legyen, elvész a többi között. Kollégáimnak mindig azt mondom: figyelmeztessetek, hogy amelyik könyv nekem tetszik, azt ne adjuk ki, mert biztos, hogy meg fog bukni a piacon. Azt pedig egyértelműen ki lehet mondani, hogy nem sok összefüggés van a könyv tényleges értéke és piaci sikere között. Olyan kiadványok maradnak olykor raktáron, amelyek szükségesek és hasznosak, mégsem tapasztalható irántuk érdeklődés. Erről viszont már nem szívesen beszélek, mert minden sikertelen kiadó arra hivatkozik, hogy kiváló könyvei vannak, de az emberek inkább a bóvlit veszik. – Milyen tényezők befolyásolják a keresletet? – Változik a közönség ízlése is. A rendszerváltozás után öt-hat évig nagyon kelendőek voltak a politikai jellegű publicisztikai írások, ma már alig lehet ezeket eladni. Kiadtuk a Civil Jogász Bizottság jelentését, amelyik a 2006-os október 23-i eseményekről szól. Azt hittem, hogy harmincezer példány sem lesz elég a magyar közönségnek. Kiderült, hogy háromezer példányt sem tudunk eladni belőle. Pedig ha érte gyalázat és szégyen ezt a nemzetet, e napok eseményei ide sorolhatók. Vagy nincs önbecsülése ennek a népnek, vagy belefáradt mindenbe, egyszerűen már a megaláztatás sem érdekli. Pedig az alapos tényfeltáró munka megvilágítja az események hátterét: azt, hogy előre eltervezett akcióval hogyan utasították rendre a nemzetet. – Milyen szempontok alapján állítják össze a Kairosz kiadói terveit? – Félreértés ne essék, igenis szeretem a pénzt, de nem az az elsődleges szempont. Szerintem minden bajok eredete az, ha az emberek értékrendjükben a legelső helyre teszik a pénzt. Szüksége van minden kiadónak egy olyan elvi alapállásra, amelyik meghatározza a munkáját. Amikor én elkezdtem könyvkiadással foglalkozni, úgy döntöttem, csak olyan műveket adok ki, amelyek a lelkiismeretemmel, a meggyőződésemmel megegyeznek. Ezzel ellentétes művek kiadását akkor sem vállalom, ha azokból esetleg jelentős hasznot lehetne húzni. Két dolog motiválja munkánkat a kezdetektől fogva: a hit és a magyarság. Azok az értékek, amelyek manapság leginkább hiányoznak ennek az országnak a lakóiból. – Milyen kiadványokra számíthatunk Önöktől a közeljövőben? – Kiadjuk Szent Bonaventura egy olyan írását, amelyik magyarul mindeddig még nem jelent meg. A mű latin címe Breviloquium, magyarul egyelőre csak munkacíme van. Dér Katalin egyetemi tanár dolgozik a mű fordításán, akinek szerzőként nemrég jelent meg kiadónknál a Biblia olvasása című nagylélegzetű műve. Előkészületben van Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában című munkája, amelyhez Czettler Antal ír utószót. Molnár C. Pálnak, a két háború közötti kiváló festőművésznek a vallásos képeiből készítünk egy szép albumot karácsonyra. A művészt mostanában kezdik újra felfedezni, nemcsak azt mondhatjuk róla: vallásos képeket festett, hanem ez volt a fő területe. Fehérvári Géza, a neves orientalista, művészettörténész és egykori nagykövet önéletírását Három nemzet szolgálatában címmel szándékozunk kiadni. II. János Pál pápa Az emberi testről, a feltámadásról és a szüzességről című kötete is előkészületben van. A könyv értékeit jelzi, hogy Erdő Péter bíboros, prímás ajánlásával jelenik meg. Gárdonyi Géza fia, Gárdonyi József Dankó Pistáról szóló műve reményeink szerint a népszerű kiadványok közé tartozik majd. – A Magyarnak lenni és a Miért hiszek? a Kairosz két sikeres sorozata. Készülnek-e újabb kötetek? – Igen, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője Fények és gyökerek címen vall magyarságáról. Hámori József agykutató a Magyarország szíve vidéken van kötetben foglalta össze gondolatait. Tokody Ilona a hitéről vall. – Egyéb fontos terveik? – Korábbi Órigenész-kötetünk, A principiumokról sikere arra bátorít bennünket, hogy fő művét – Kelszosz ellen – is kiadjuk dr. Somos Róbert pécsi egyetemi tanár fordításában. Kocsis L. Mihály egy nagyon szép képes albumot állít össze Bara Margitról, a nyolcvanadik életévét nemrég betöltött színésznőről. A Magyar szentek című sorozatunkban, melynek szerkesztője Magyar Zoltán néprajzkutató, Szent Imre és Szent Márton következik, hiszen a magyar néphagyomány ez utóbbit is a magáénak vallja. Mauriac egy kevéssé ismert írása Cortonai Szent Margit életét idézi a mai ember számára is láttató erővel és finom lélektani meglátásokkal. A súlyos betegségéből reményeink szerint mielőbb felépülő Gyurkovics Tibor újra dolgozik. Az utóbbi években, a betegség szorításában írt istenes verseit rendezi sajtó alá, ennek a megjelentetése is őszi terveinkben szerepel.

Címkék :  Magyar Hírlap
Forrás: MTI, Cím: "Lehet bármit mondani, halála bírói koncepció volt"- 2007. november 9.
Az 1956-os forradalom egyik mártírhalált halt résztvevőjéről, Tóth Ilona orvostanhallgatóról emlékeztek meg Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház orvosszállója előtt, amely tavaly vette fel a medika nevét. Wittner Mária, fideszes országgyűlési képviselő a Tóth Ilona orvosszálló tárgyalótermében beszélt a medika történetéről, azt mondta: az orvostanhallgató is egy mártíráldozat, ""lehet bármit mondani, halála bírói koncepció volt"". Úgy fogalmazott, hogy mindent megpróbáltak azért, hogy a végzős orvostanhallgató nevét befeketítsék, gyilkossággal vádolták, aminek tényszerűsége szinte egyetlen pontban sem állná meg a helyét. ""Tóth Ilona becsületét kellett visszaadni"" - fűzte hozzá az országgyűlési képviselő. Mint mondta, minden embernek fontos az igazsága, az, hogy a rágalmat lemossák róla akár életében, akár halálában. Hozzátette: rajta, mint 56-os halálraítélten is szintén majdnem beteljesedett ez a sors. M. Kiss Sándor történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője a sajtótájékoztatón mutatta be A csalogány elszáll című könyvét, amely Tóth Ilona életéről szól. Hangsúlyozta: a medikával kapcsolatos valamennyi dokumentumot beszerezték, és ezek összegzése azt mutatja, hogy a lány ártatlan volt. A szerző közölte: az orvostanhallgató története az 1956. november 4. utáni időszakhoz fűződik, a passzív ellenállás idejére. Szigorló orvosként tette a dolgát 56 novemberében, karitatív tevékenységet végzett, a fegyveres harc befejeződése után pedig bekapcsolódott a politikai ellenállásba: részt vett röpcédulák, illetve az Élünk című illegális lap készítésében. November 20-án letartóztatták, azzal vádolták, hogy két nappal korábban társaival együtt meggyilkolt egy férfit, akit ávósnak véltek. A bírósági ítéletet is eszerint hozták meg, első fokon 1957. április 8-án gyilkosság és izgatás vádjával halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa jogerőre emelte, miközben az elsőfokú ítélet minősítését izgatásról szervezkedésben való részvételre súlyosbította. Tóth Ilonát a jegyzőkönyv szerint 1957. június 27-én végezték ki, ám a kivégzésre valójában egy nappal később, június 28-án került sor. Még ez az adat sem volt hiteles a dokumentumban - mondta a történész. ""Amivel akkor Tóth Ilonát vádolták, nem történhetett meg"" - fogalmazott. 2007. november 8.
Címkék :  MTI
Forrás: Katolikus.hu, Cím: szemle hí­rek, vélemények az egyházakról a magyar sajtóban- 2007. október 30.

Megjelent Kahler Frigyes III/III-as Történelmi Olvasókönyv cí­mű könyve. Az ismert jogtudós elmondta: a könyv egy sorozat első kötete, amely a vallásszabadság és az emberi jogok helyzetét tárgyalja a hatvanas évek Magyarországán, a kádári diktatúrában. Kahler hangsúlyozta: bár az alkotmány biztosí­totta a vallásszabadságot, létezett az a párthatározatokon nyugvó normarendszer, amely teljesen szétzúzta ezt, és amelynek alapján üldözték azokat, akik komolyan vették ezt a jogukat. A gyűjtemény dokumentumai igazolják, hogy az egyház szervezeteibe, a papság köreibe ""téglákat"" épí­tettek be, akik hihetetlen emberi tragédiákat okoztak. A kötetet a Kairosz Kiadó jelentette meg.

Címkék :  Katolikus.hu
Forrás: Evangélikus Élet, Szerző: GaZsu, Cím: Hit és közélet- 2007. október 18.

Hit és közélet Kötetbe szerkesztett interjú Balog Zoltánnal Miért hiszek? címmel indította útjára három évvel ezelõtt a Kairosz Kiadó egyik, az olvasók körében mind nagyobb népszerûségnek örvendõ könyvsorozatát, amelyben neves közéleti személyiségekkel, tudósokkal, mûvészekkel készült interjúkötetek jelennek meg. A sorozat Mélység és magasság címet viselõ legújabb darabját, amelyben Balog Zoltán országgyûlési képviselõvel beszélget Halász Zsuzsa újságíró, december 20-án mutatták be Budapesten, az érdeklõdõkkel zsúfolásig telt Hold utcai református templomban. A könyvet dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke méltatta. A friss kötet – református lelkészi szolgálatát parlamenti képviselõként szüneteltetõ – interjúalanyát olvasóink mostanság az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnökeként ismerhetik. Az eredeti – rendhagyó – forgatókönyv szerint a könyv méltatásának apropójából dr. Szabó István püspöknek elsõsorban a közéletrõl, a politikus Orbán Viktornak pedig a hitrõl kellett volna értekeznie, ám miként a másodjára szóló pártelnök megjegyezte, láthatóan „egyikünk sem tudott kibújni a bõrébõl”. Hogyan is mutatták be õk Balog Zoltánt? Szabó István egykönyvû emberként állította a hallgatóság elé; azaz olyasvalakiként, akinek egy igaz könyve van, a Biblia. Az is elmondható róla – hangsúlyozta –, hogy „nemcsak szóval tartani tud, de szót érteni is”. Ugyanakkor a hit és a közélet, a lelkészi és a politikusi hivatás összefüggéseire utalva a püspök azt is kiemelte, hogy „a hívõ számára – még ha fontos is – mindig gyanús a politikus, a politikus számára pedig – még ha gyanús is – mindig fontos a hívõ”. A hit kegyelmi ajándékáról szólva Orbán Viktor elmondotta, hogy a keresztény életbe vagy beleszületünk, vagy utat vágunk hozzá. Balog Zoltán „különlegessége”, hogy õ beleszületett, és utat is vágott hozzá, hiszen a teológiai stúdiumok megkezdése elõtt tett egy „kitérõt”: a Diósgyõri Gépgyárban dolgozott egy évig betanított esztergályosként. Végül azonban lelkész és politikus lett, hiszen „ami elrendeltetett, annak mindenképp meg kell történnie” – hangsúlyozta a Fidesz református elnöke. Orbán Viktor kiemelte továbbá: az, hogy a polgári oldalon hangsúlyosan – ha nem is kizárólagosan – megjelent a keresztyén értékrend, tekintélyes részben Balog Zoltánnak köszönhetõ. Balog Zoltán azzá válhatott, aminek rendeltetett, ezért szabad ember. És szabad azért is, mert életében létezik egy olyan kötelék, amely nem gátolja, hanem erõt ad számára: az Istenhez tartozás köteléke.

Címkék :  Evangélikus Élet
Forrás: Heti Válasz, Cím: A kétségek pere- 2007. szeptember 19.

A történészek még nem pihenhetnek: az ötszáz oldalas kötetből mielőbb készíteni kell egy rövidebb, a széles közönség által is fogyasztható változatot, hogy mindenki nyugodt szívvel koszorúzhassa meg Tóth Ilona szobrát. Kardos János, Tóth Ilona védőügyvédje mondta a könyv címében idézett mondatot védence halálos ítélete után. A korszak egyik legtisztességesebb jogásza, Bibó István barátja, aki mindent megtett, hogy a szigorló medikát megmentse a haláltól, élete végéig cipelte magával a szörnyű terhet, a jogászi tehetetlenséget. A költői cím némileg ellentmond a szikár tartalomnak. Kiss Réka és M. Kiss Sándor ugyanis szigorúan történészszemmel, érzelmi kommentárok nélkül, áttanulmányozva a fellelhető dokumentumokat, s a régiek mellett újabbakat is felvonultatva tárja az olvasó elé a Tóth Ilona-per ellentmondásait, a nyilvánvaló hiányokat. Két álláspont került eddig a széles közönség elé. Az egyik Eörsi Lászlóé, aki úgy véli, Tóth Ilona ügyében nem koncepciós pert folytattak le, a másik Jobbágyi Gáboré, aki szerint veréssel, kínzással kényszerítették ki a medika vallomását, olyan gyilkosságért ítélték halálra, amit nem követett el. Noha Eörsi László több tanulmányában is leszögezi, hogy Tóth Ilonát az 1956-os forradalom mártírjának tartja, rá hivatkozva néhány publicista ma is legyilkosozza a másik tábor által hősnek, tisztának, szinte szentnek tartott lányt. Többévi kutatómunka eredményeként ötszáz oldalon most itt a nagyon okosan, visszafogottan megírt Tóth Ilona-ügy, amely arra figyelmeztet, hogy kulcskérdések maradtak nyitva. Máig nem tudjuk, hogy a szovjetek által vezényelt első kihallgatáson - melyről nem maradtak fenn dokumentumok - hogyan született meg a beismerés. Nem tudni, hogy a későbbiek során, amikor a külföld számára akarta bizonyítani a magyar kormány az ""ellenforradalmárok"" vadállati kegyetlenségét, mivel vették rá Tóth Ilonát, hogy tartson ki első vallomása mellett. S ami a legnagyobb meglepetés: az áldozat kiléte. Ki kellett ásni a meggyilkolt személy, az állítólagos Kollár István holttestét. A periratok szerint Kollárnak az volt a veszte, hogy felpróbálta sógora ávós egyenruháját és lefényképezkedett benne. Ezt a fotót a Domonkos utcai szükségkórház körüli forradalmárok megtalálták nála. Nos, a történészi kutatásokból kiderül, hogy senki nem látta a holttestet, csupán a ruházat alapján azonosították Kollárt a rokonok. Olyan vonásokra, testi jegyekre hivatkozva, amelyeket a tetemen nem észlelhettek. Az orvosszakértők ráadásul nem találták meg azokat a tűszúrásokat, amelyeket a vád felhozott. Hogy tudniillik Tóth Ilona különféle benzines, morfiumos és levegőinjekciókkal osztotta a halált a kórházban. (Lám, az orvos miként él vissza tudásával!) Az ügyész a tárgyalás során nagyvonalúan átsiklik a tények felett. M. Kissék biztosak abban, hogy a kórház udvarán exhumált tetem nem Kollár Istváné, és szeretnék tudni, ki az igazi Kollár István. Fantasztikusnak tűnő, mégsem légből kapott hipotézisük nyilván sok vitára ad még alkalmat. A nagy mű - benne rengeteg olyan észrevétel, epizód, arcél, amely ötven év távlatából is pontosan érzékelteti a forradalom és megtorlás légkörét - elkészült tehát. Ám a történészek még nem pihenhetnek: az ötszáz oldalas kötetből mielőbb készíteni kell egy rövidebb, a széles közönség által is fogyasztható változatot. Higgadtat és okosat, mint a mostani, hogy mindenki nyugodt szívvel koszorúzhassa meg Tóth Ilona szobrát. KISS RÉKA-M. KISS SÁNDOR: A CSALOGÁNY ELSZÁLLT. TÓTH ILONA TRAGIKUMA. Kairosz, Budapest, 2007. Ára: 4900 Ft http://hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=16609

Címkék :  Heti Válasz
 Első ... Előző 3 4 5 6 7 Következő