Close
jogász

Budapesten születtem, 1963-ban, de - akárcsak bizottságunk másik hölgytagja, Szöőr Anna - én is a Hajdúságból származom, ahol Dédnagypapám iskolaigazgató, Nagypapám görög katolikus pap volt. Édesanyám, Fekete Klári a hetvenes évek végéig maneken, azaz divatmodell volt, Édesapám, Morvai Miklós, közgazdászként majd vegyi kisiparosként dolgozott aktív korában. Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumában érettségiztem, biológia-latin szakon, mivel orvos szerettem volna lenni. Mikor kiderült, hogy nem bírom a vér látványát, Szabó László tanár úr, a magyartanárom ""megnyugtatott"", hogy az emberek nemcsak a betegségektől szenvednek, hanem a jogfosztottságtól is, s bíztatott: ha az a vágyam, hogy sokaknak segítsek, akkor legyek jogász. Meggyőzött. (Később sajnos igaznak bizonyult, s folyamatosan annak bizonyul, amit a jogfosztottságról és a tengernyi szenvedésről mondott.) Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, 1986-ban, cum laude fokozattal. Ezt követően egy évig ügyvédjelölt voltam a Pest Megyei Ügyvédi Kamara alkalmazásában, majd szakmai gyakorlatom hátralévő részét a Legfelsőbb Bíróságon szereztem meg, s bírói szakvizsgát tettem. A bírósági gyakorlati időt már egyetemi tanársegédként töltöttem, 1987-től ugyanis folyamatosan, a mai napig az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén vagyok állásban, jelenleg docensi beosztásban. A rendszerváltás évében a Londoni Egyetem Kings College Jogi Karán tanultam, ahol Master of Law (LL.M) tudományos fokozatot szereztem, nemzetközi büntetőjogi és büntető-eljárásjogi tanulmányaimat követően. Az Egyesült Államokban, a Wisconsini Egyetem (Madison) Jogi Karán tanítottam egy éven át, Fulbright Oktatói ösztöndíjjal, 1993-94 között. A következő évet Strassbourg-ban töltöttem, ahol az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként dolgoztam. Három évvel ezelőtt kaptam meg Ph.D fokozatomat, disszertációmban a családon illetve párkapcsolatokon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények büntető anyagi és eljárásjogi, valamint kriminológiai összefüggéseit elemeztem. Ez utóbbi szakterület mellett számos más emberi jogi illetve határterületi kérdésről kutattam és publikáltam az elmúlt húsz évben. Idetartozik például a ""visszamenőleges igazságtétel"" dilemmája; az abortusz kérdésköre; a sértett jogai a büntetőeljárásban; a HIV pozitív illetve AIDS beteg emberek méltósága és jogai; a gyermekek helyzetét érintő egyes jogi kérdések, így a bántalmazás, szexuális kizsákmányolás jelenségei; a prostitúció és nőkereskedelem; valamint a női méltóság s a nőkkel szembeni diszkrimináció értelmezése a jogalkotásban és jogalkalmazásban. A legutolsóként említett szakterületen szerzett tapasztalataim elismeréseként a 2002-2006 közötti ciklusra az ENSZ egyik emberi jogi bizottságának, a CEDAW (""női jogi"") bizottságnak tagjává választottak a részes államok. Az irányadó egyezmény szellemének és betűjének megfelelően a Bizottságban nem a Magyar Államot képviseltem, azaz nem ""magyar delegált"" voltam, hanem személyes minőségemben, független szakértőként működtem. A 23 tagú testületnek ezt megelőzően húsz éven át nem volt magyar állampolgárságú tagja - s jelenleg sincs. (A 23 szakértőt a CEDAW Egyezményben részes 185 állam vezető szakértői közül választják.) Jogászi hivatásomban igyekszem a ""jog"" és az ""igazságosság"" fogalmakat egymással szerves egységben értelmezni, s a jogfosztott emberek megsértett emberi méltóságának helyreállítását tekintem a munkám fő céljának. A jogdogmatikai kérdések oktatása mellett ez a szemlélet az, amely oktatói munkámat is meghatározza. Nagyon büszke és boldog édesanyja vagyok három lányomnak, a 16 éves Lilinek és a 8 éves ikreknek, Sárának és Verának. (forrás: www.oktober23bizottsag.hu)

Nézet
Rendezés alapja
Megjelenítés oldalanként

Morvai Krisztina-Kovács Zsolt - Magunkfajták

Alcím: Morvai Krisztinával beszélget Kovács Zsolt
Oldalszám: 208 p.
Borító: papírkötés
ISBN: 978-963-662-057-8
Kiadás éve: 2008
2990 Ft
2390 Ft

 
Hírlevél
Email: