Close
Hírlevél
Email:

Kép M. Lezsák Gabriella: Régészeti iskola a kincses városban

M. Lezsák Gabriella: Régészeti iskola a kincses városban

László Gyula kolozsvári évei(1940–1944)
Közös kiadás a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal
Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 3
ISSN: 2786-1538
ISBN: 978-963-514-124-1
Formátum: B/5, kemény táblás, cérnafűzött
Terjedelem: 414 oldal
Megjelenés éve: 2021
Az előszót írta és szakmailag lektorálta: Boér Hunor
Régi ár: 3900 Ft
Ár: 3120 Ft
:

László Gyula 1940-ben másodszor tér vissza, két gyerekkori menekülés
emlékével, Erdélybe. Székely szülők, már apja a kirajzók útjára lépett,
Budapesten a Néprajzi Múzeum könyvtárosaként iskoláztatja gyerekét.
A fiú magabiztos, mosolygó, fiatal tehetség, de nem kezdő, és sokat tapasztalt
szakemberek köre, korábbi jeles elődök hagyatéka fogadja. Unitárius,
mint kolozsvári támogatója, az akkori erdélyi tudomány vezető
személyisége, Kelemen Lajos. A támogatott pedig több, mint tudós: képzőművész
is, és született tanár. Szava, gondolata, mint okos-szép lényegfeltáró
mozdulat, amely egyetlen elegáns vonallal képez le bonyolult,
zsákutcás valóságokat, hatol a mélyükre.
Ez a dolgozat elsősorban róla szól. (...) ...alapos, hatalmas munka, a magyar
tudomány bolygatott és bolygatatlan sírmezőit tárja fel, ahogy igazi
régészhez illik, igazi bátorsággal.
Hogy mennyi esendőre lel, azon bárki, aki érintőlegesen is találkozott
már tudásszociológiai tartalmakkal, mosolyog. (...) A tudományos
világ népe ugyanúgy emberek, mint minden más ágazat szereplői. Hogy
tévednek is, sokszor és sokat? De legalább László Gyula és Roska Márton
kezébe vette, amit kutatott, a tárgyakat, amelyeknek a zalaegerszegi 1945-
ös hamuban veszett aztán nyoma.
A többi egy legenda kezdete. A vége: László Gyula utolsó útján Nagyváradig
jutott, Ipolyi és Rómer városáig, lényegében így is végleg hazaérkezett
a Tündérkertbe. De Sepsiszentgyörgyre indult, ahol a Székely
Nemzeti Múzeum Barabás Miklós-kiállítását nyitotta volna meg, egy száz
évvel korábbi tehetséges székely vándorét. Ennek jogán köszönti most a
múzeum könyvtárosa a szerzőt: köszönjük! Akadjon értő olvasója, aki az
itt feltárt tündérkerti történetek szakpolitikai és politikai tanulságait is
okosan-szépen tudja levonni-hasznosítani.
Lectori salutem!