Áthosz, a Szent Hegy, az Istenszülő kertje
Az ortodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak. Mára mindössze egyetlen egy ilyen Szent Hegy maradt: Áthosz.
Áthosz története
Az ortodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső aszkétáknak. Valaha számos ilyen Szent Hegy létezett, de mára mindössze egyetlen maradt: Áthosz.
Az Áthosz-hegyi Köztársaság 1988 óta a Világörökség része, a mai napig az ortodox vallás egyik központja. Nők nem tehetik be a lábukat, a legenda szerint azért, mert attól kezdve, hogy Szűz Mária megáldotta az Áthoszt, Isten anyjának kertjeként tisztelik azt, így ő képviseli egyedül a női nemet a területen. Nem véletlenül szól így a könyv teljes címe: Áthosz, a Szent Hegy, az Istenszülő kertje.
Áthoszhoz kapcsolódó filmek, videók
A Netflix-felhasználók a közelmúltban találkozhattak a felületen az Athos című dokumentumfilmmel, amely során a filmrendező betekintést nyújt a szerzetesek titkos mindennapjaiba. Emellett több videó található a Youtube-on a Szent Hegyről, ilyen például Kairosz Percek sorozat első (és eddig utolsó) videója, amely során Mezei Károly kérdezte Nacsinák Gergelyt az Áthosz, a Szent Hegy című, Soós Sándorral közös könyvéről.
Könyvajánló: Áthosz, a szent hegy
Ezen az erdő borította félszigeten húsz, középkori alapítású monostor áll, melyek amellett, hogy a bizánci építészet, ikonfestészet és más liturgikus művészetek remekeivel dicsekedhetnek, egy még fontosabb kincset is őriznek: a keleti kereszténység eleven lelkiségi hagyományát, mely az apostoli idők óta száll nemzedékről nemzedékre.
Érdekesség, hogy a Szent Hegyről a mai digitális világban is kevés fénykép található az interneten. Éppen ezért hiánypótló, hogy a kötetben több száz színes fénykép található a térképek, ábrák és részletes szómagyarázatok mellett.
Az áthoszi szerzetesség világáról több magyar nyelvű blogbejegyzés és izgalmas útibeszámoló is született, azonban az Áthosz, a Szent Hegy olvasása során 240 oldalon keresztül mélyedhetnek el e különleges terület és az ott élő atyák tanításainak világában.
A könyv bárki számára érdekes olvasmány, akit érdekel az ortodox vallás, a Világörökség egyik kiemelkedő része és egy különleges közösség élete. A kézikönyvben a szerzők amellett, hogy a történelmi hátteret érthetően és izgalmasan tárják elénk, a művészeti emlékeket is bemutatják.
Ez a kötet Áthosz nem részletező, de lehetőségeinkhez mérten átfogó bemutatását tűzte ki céljául: segíti az olvasót, hogy bepillantást nyerjen az áthoszi szerzetesség világába.