Élő csángó mondavilág - könyvajánló Magyar Zoltán: Világszépe kötetéről

Megjelent a moldvai csángó népköltészet még kiadatlan, nagyszabású, jelenkori folklóranyagot tartalmazó gyűjteménye, a Világszépe.

Mágikus magyar csodavilág tárul elénk Magyar Zoltán Világszépe című nagy munkáját olvasva. A néprajztudós a csángó magyarok lakta Klézsén, Lujzikalagoron, Máriafalván, Pusztinán, Szabófalván, Somoskán és más mesenevű falvakban gyűjtötte a „kortárs” népi elbeszéléseket. Azokon a helyeken, ahol nagyon kemény dió magyarnak lenni.

A kötet valódi kuriózumokat rejt az ősi magyar kultúrát ma is őrző keleti véreinktől.

Gyűjtés közben Somoskán - Magyar Zoltán és Demse Magdolna. Fotó: Gombosi Beatrix, 2022

A magyart a Kárpátokon túli Csángóföldön egyesek a sátán nyelvének nevezik. A Kairosz Kiadónál megjelent Világszépében több mint ötszáz népi elbeszélést találunk, ami az utóbbi három évtized gyűjtéseinek az eredménye.

Kisebb részük az 1990-es évek elején, valamint a 2000-es években lett feljegyezve, túlnyomó többségük azonban egészen friss, 2021 és 2022 közötti terepmunka hozadéka.

E folklórgyűjtemény létrejöttében meghatározó szerepe van annak a mondarendszerező tudományos vállalkozásnak, amely egy könyvsorozat harmadik darabjaként a Moldvai csángó mondakatalógus című kétkötetes kézikönyvet eredményezte, és amely Magyar Zoltánt arra ösztönözte, hogy korábbi szórványos szövegfolklorisztikai gyűjtései folytatásaként immár a 2020-as évek elején újabb moldvai terepmunkába kezdjen.

A 2010-es évek derekán a magyar történetimonda-anyag számbavétele során nyilvánvalóvá vált, hogy a moldvai csángó adatbázis a korábban feltételezettnél jóval nagyobb annál, mint amit a néphagyomány-kutatók korábban feltételeztek.

Így vált megvalósítandó céllá A magyar történeti mondák katalógusa és az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus (amelyről rovatunkban már olvashattak korábban) folytatásaként a moldvai csángó mondaanyag rendszerbe foglalása is, a teljes műfajt átfogó típus- és motívumindex keretében.

Így került sor egy három évtizedes kutatói szálat újra felvéve néhány éve arra a nagyobb szabású moldvai „expedícióra”, amelynek fő célja a rendelkezésre álló szövegrendszer gyarapítása volt, a helyi „mélyfúrások” tágabb folklorisztikai összefüggések feltárásához is elvezettek.

Így kerültek bele a képmelléklettel is ellátott kötetbe újabb legenda- és tündérmesék, apokrifek, kincsmondák és történeti mondák is Árpád-házi szent királyainktól a csángókutató Domokos Pál Péterig.