Újra kapható A titok tanúi című album
Nem mindennapi könyvet, rendhagyó oknyomozó munkát, páratlanul gazdagon dokumentált és kivételesen igényes kivitelű albumot jelentetett meg A titok tanúi címmel a Kairosz Kiadó.
2019-ben megjelent A titok tanúi című könyv, amely most újra megvásárolható! Ennek apropóján összegyűjtöttük azokat a cikkeket, híreket, melyek az albummal kapcsolatosak.
Szalai Attila cikke, a Kutatás a krisztusi ereklyék után a Magyar Hírlapban jelent meg. Ezt közöljük most:
Jézus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikoń fotóművész. Ez a munka több tucat utazás krónikája térben és időben, több száz beszélgetés, több ezer fotó és dokumentum kíséretében, Krisztus korától napjainkig.
Górny nemcsak leírja a relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait.
A könyvben arra kapunk választ, hogy mi lett a sorsuk a Megváltóhoz, a szenvedéséhez és a kereszthalálához kapcsolódó tárgyi emlékeknek Európa-szerte és a Közel-Keleten. A két lengyel szerző nyomozása feltárja, milyen ereklyéket tartottak számon Kr. után 33-tól 2017-ig, mi lett ezeknek a sorsa, elpusztultak vagy megőrizték őket, s megtekinthetőek-e valahol.
Egy hiteles történettel ismerkedhetünk meg arról, hogy a tudománynak is szüksége van alázatra. A könyv magyar vonatkozásainak egyike, hogy a Krisztust leszúró Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni. Akad azonban több is.
A Széchényi Könyvtárban található, 12. századi Pray-kódexben a Jézus temetését ábrázoló miniatúrák, hasonló tulajdonságokat mutatnak, mint a torinói lepelre nyomódott képmás. További magyar szál az Anjou-kereszt szimbolikája. Nagy Lajos lányának, Lengyelország királynőjének, Szent Hedvignek köszönhetően a kettős kereszt lett I. Jagelló Ulászló, a róla elnevezett uralkodói dinasztia címere, amely a Litván Nagyfejedelemség címerében is megjelent.
Ma olyan államok nemzeti címerében látható, mint Litvánia, Szlovákia és Magyarország. Krisztus keresztjének pedig egy darabja, mint azt a bencés hagyományból és a 15. századi lengyel krónikás, a Vitéz János pécsi püspökkel szoros kapcsolatot ápoló Jan Długosz krónikájából tudjuk, Szent István országából került Lengyelországba. Az ereklyét Szent Imre herceg adományozta az 1006-os alapítású Szent Kereszt-hegyi apátságnak.
Egy másik remek összefoglaló a Figyelőn olvasható:
Mi lett a sorsuk a Megváltóhoz, a szenvedéséhez és a kereszthalálához kapcsolódó tárgyi emlékeknek Európa-szerte és a Közel-Keleten? Rendhagyó oknyomozó munkát tett közzé A titok tanúi címmel a Kairosz kiadó, amely egy páratlanul gazdagon dokumentált és igényes albumot jelentetett meg, magyar nyelven is hozzáférhetővé téve két lengyel „oknyomozó”, Grzegorz Górny és Janusz Rosikon munkásságának eredményeit.
„Szent mint szent sír, s mint koporsó, kemény” – Krisztus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikon fotóművész. Időn és téren át tartó nyomozásuk feltárja, hogy milyen ereklyéket tartottak számon Kr. u. 33-tól 2017-ig, s mi lett ezek sorsa, elpusztultak, megőrizték őket, egyáltalán valahol megtekinthetők-e.
E tárgyi emlékeknek ugyanis saját történelmük van – ilyen például „az igazi kereszt ereklye” megtalálása (325) vagy amikor IX. (Szent) Lajos megveszi és Párizsba viteti a Konstantinápolyban őrzött töviskoronát (1239). Górny nemcsak leírja e relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait.
Meglepő tény, hogy a krisztusi keresztút szinte valamennyi stációjához kapcsolódik egy vagy akár több tárgyi emlék, így a torinói lepel, a Veronika-kendő, a köntös, a tunika, a szegek. A szerzők a spanyolországi Ovideótól Vilniusig vizsgálták végig, a teljesség igénye nélkül a fontosabb tárgyi emlékeket. Tényfeltáró munkájuk térképe nyomán elámulhatunk azon, miként szóródtak széjjel a kereszténnyé lett Európában e különös relikviák, megerősítve a hitet a legkülönfélébb gyülekezetekben.
A szerzőket érintettségük és avatottságuk mellett a legkevésbé sem lehet elvakultsággal vádolni: határozottan kinyilvánítják kétkedésüket például egy milánói ereklye eredetiségét illetően, és cáfolják a jámbor korai keresztény ábrázolásokba rejtett, ám az írásos források által sehol sem említett állítást is, hogy Krisztus sánta lett volna.
Ez a nyomozás ma is tart, derül ki a könyvből. Hiszen 2016 októberében egy régészcsoport elmozdította a jeruzsálemi Szent Sír szarkofágját, s több olyan nyomot is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az akkor megnyílt mélyedés rejti a Megváltó sírkamráját.
Lenyűgöző a könyv történeti vonulata: eddig ismeretlen történelmi vonatkozások tömegét ismerhetjük meg, vagy már ismert történéseket foglalhatunk új rendszerbe. Azt hinnénk például, hogy csak a jakobinus őrület volt képes példátlan értékű középkori kincsek elpusztítására, pedig dehogy.
A Longinus (a Jézusba lándzsáját döfő, majd megtért római katona) által megszerzett ereklye, a Krisztus vérével átitatott rögöket tartalmazó edény az osztrák katonák barbárságának esett áldozatul, amikor azok leverték az itáliai felkelést, s a szentségtartót is meggyalázták a mantuai Szent András-bazilikában. Izgalmas számunkra, hogy e Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni.
Górny nem csak a könyv magyar vonatkozásai miatt lehet ismert hazánkban, hiszen ténykedése nyomán 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Érdemes a munkáját forgatni: ez a kötet a krisztusi ereklyék több ezer éves megmaradása mellett azt is tanúsítja, hogy testvérnemzetünk mélyen, erősen őrzi keresztény gyökereit.
A könyv rövid leírása, mondhatni a „kedvcsináló" pedig a következő:
Ez a könyv – több tucat utazás, több száz beszélgetés, több ezer fotó és dokumentum.
Utazás időben (Krisztus korától napjainkig) és térben (a Szentföldtől Spanyolországig).
Annak felfedezése, hogy a mai kor tudósai („száz oktondi pápaszem”) hogyan jutnak ugyanazokra a következtetésekre, mint a zarándokok seregei („érzés és hit”).
Egy történet arról, hogy a tudománynak is szüksége van alázatra.
Górny A titok tanúi című könyvének – amelyet eddig több nyelvre, köztük angolra, németre, olaszra és horvátra is lefordítottak – a 2019-ben három bemutatója is volt Magyarországon, a szerző részvételével. A kitűnő előadói tehetséggel is megáldott szerzőtől ez alkalmakkor további részleteket megtudhatunk könyvének témájáról, valamint arról, hogy testvérnemzetünk mélyen és erősen őrzi keresztény gyökereit.
2024 októberéig 20% kedvezménnyel rendelhető a Kairosz Kiadó honlapjáról, vagy megvásárolható nyitvatartási időben a 1135 Budapest, Szegedi út 43. szám alatt.